Ismerkedj meg a feladatokkal
Szerkesztés
A szerkesztés térképen végzendő feladat. A térképen meglévő kettő vagy több, pontosan azonosítható tereptárgyból kell a keresendő pontot megszerkeszteni. Megadható távolsági adatokkal vagy irányszögekkel (az egyenesek 70-110 fokos metszést adjanak), illetve ezek kombinációjaként.
A helyes bója és a tévesztő bója között legalább az egyik szerkesztési segédpontból mérve, legalább 1 foknyi lesz az eltérés. A szögérték csak egész fok lehet.
A szerkesztéshez segédeszközökről a csapat (versenyző) köteles gondoskodni.
Menetidő-számítás
A menetidő-számítás térkép alapján végzendő feladat. Lényege, hogy két megadott térképi pont közötti menetidőt kell meghatározni a Szabályzat menetidő kiszámítására vonatkozó előírásai szerint.
A menetidőt a két pontot a térképen összekötő egyenes mentén kell meghatározni a távolság és szintvonalak segítségével. Az összekötő egyenes mentén útba eső felfelé menő szintvonalak, mind-mind növelik az adott útvonalra szükséges időt:
A 4 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 1 perc
A/36 3,5 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 1 perc
A/50 3 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 1,5 perc
A/60 2,5 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 2 perc
A/70 2,25 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 2,5 perc
B 3 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 1 perc
C emelt 3 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 1 perc
C 4 km/óra 10 méter szintemelkedésenként plusz 1 perc
(Bővebben lásd a Szabályzat 59. oldalán)
Távolságmérés
A versenyzőknek a versenybírók által meghatározott távolságot kell lépésekkel lemérni a kijelölt útvonal egy adott szakaszán, és méterben kell beírni a mérés eredményét a menetkarton következő üres mezőjébe. A mérendő pályaszakasz kezdetét és végét úgy kell a menetutasításban meghatározni, hogy az teljesen egyértelmű, eltéveszthetetlen legyen.
Távolságfésű
A versenyzőknek a kijelölt útvonal menetutasításban teljesen egyértelműen meghatározott (Pl. kezdetet jelző tábla, térképen jelölt tereptárgy, vagy jól látható, kóddal jelölt bója felszerelési helye) pontjától kell lépésekkel mérni a menetutasításban méterben megadott távolságot, és a megfelelő távolságban talált bójánál kell igazolni a menetkarton következő üres mezejébe.
Iránymérés
Ez alapvetően kétféle lehet.
A kiindulóponton tartózkodó versenyzőnek az a feladata, hogy mérje meg: az adott ponttól hány fokra látható a feladatban megnevezett (körülhatárolt), a valóságban jól felismerhető tereptárgy.
A feladat végrehajtása: A tájolót pontosan a feladatban meghatározott tereptárgyra kell irányítani, majd a tájoló elforgatható részét úgy kell elfordítani, hogy a rajta látható vonalak pontosan északi irányba mutassanak (közre vegyék a tájoló északi irányt jelző mutatóját). Ezt követően már le is lehet olvasni a mért értéket, amit a menetkarton következő üres helyére kell beírni. Amennyiben a versenyző tükrös tájolóval rendelkezik, a helyzete előnyösebb. A tájolót úgy kell elmozgatni, hogy beletekintve a tájoló függőleges helyzetű, általában fekete vonala éppen rajta legyen a feladatban megadott tereptárgyon. A mért érték közvetlenül és azonnal le is olvasható az alsó skáláról.
A másik fajta feladat: a versenyzőnek azt kell meghatároznia, hogy a kiinduló pont 10-20 méteres körzetében található (megjelölt) tereptárgyak, esetleg kihelyezett bóják közül melyiktől látható a feladatban meghatározott távolabbi tereptárgy a feladatban megadott irányban. Ebben az esetben sorba kell venni a tereptárgyakat (bójákat) és mindegyiknél meg kell határozni a távoli tereptárgy irányszögét. Amelyiktől a megadott irányban találjuk a keresett tereptárgyat, az ott elhelyezett igazolószerkezettel (lyukasztó, zsírkréta, stb.) kell igazolni a menetkarton következő üres helyére.
Iránymenet (irányfésű)
Ez a feladat szolgál az iránytartás pontosságának ellenőrzésére. Itt a versenyző feladata a következő: a kiinduló (támadó) pontból el kell indulni a menetutasításban megadott irányba és mindaddig menni kell, amíg a megadott irányban haladva bóját nem talál. Ennél a feladatnál általában a menetirányra körülbelül derékszögben van elhelyezve egy bójasor, melyből a megadott irányban talált bójánál kell igazolni.
A feladat pontos elvégzését nehezíti, hogy az adott esetben bozótos, vagy éppen gödrös terepen kell áthaladni és ezért nehéz tartani az irányt.
Irány és távolságmérés
Irány és távolságmérés esetén a versenyzőknek konkrét adatok alapján kell a versenypályán bemérni az érintendő pontot. (pl. a 7. pont a 6. ponttól 115 méterre és 228 fokra található.) Világos, hogy ez a feladat az iránymenet és a távolságmérés kombinációja.
Kötelező útvonal (útvonalkövetés)
A versenyzőknek a térképre egyértelműen berajzolt és/vagy a menetutasításban szövegesen megadott útvonalon kell végig haladni.
A kijelölt útvonalon bárhol lehet ellenőrző bója, amelynél az érintést igazolni kell (helyes bója). Ezeknek a helye azonban a térképen nincs megadva. Az útvonal eleje és vége a térképen ki van szúrva. Az útvonalat kijelölő vonal folytonos piros vonal, amely egyedi térképjelet nem takarhat el, az útvonalon levő térképjelnél ezért a piros vonal megszakadhat a jól láthatóság érdekében.
A kötelező útvonalon elhelyezett, jónak tekintett bóják az útvonal középvonalától 2 méternél nem lehetnek távolabb.
Az útvonal mentén tévesztőbóják elhelyezhetők úgy, hogy azok az útvonaltól legalább 3 m, legfeljebb 30 m távolságra lehetnek, a terep jellegétől függően.
Sorozatos irány és távolságmérés, poligon
Célja a több egymást követő, eltérő irányú és különböző távolságú egyenes terepszakaszon együttesen az irány és a távolság pontos tartásának képességét lemérni.
A gyakorlatban két változata létezik.
Klasszikus poligon
Minden, párban összetartozó irány- és távolság adatot tartalmaz a menetutasítás. Ez esetben a töréspontokra nincsenek ellenőrző pontok. Az utolsó szakasz végén több ellenőrző pont elhelyezésével a teljes feladat végrehajtásának pontossága ellenőrizhető.
Sorozatos irány és távolságmérés
A menetutasításban csak az első szakasz irány- és távolságadata szerepel. A következő szakasz adatai csak a töréspontban válnak ismerté. A töréspontokból induló következő szakasz összetartozó irány- távolság adatait úgy kell megadni, hogy hibátlan végrehajtás esetén a csapat (versenyző) a következő töréspont helyes ellenőrző pontjára jusson, függetlenül attól, hogy az adott töréspontban a helyes vagy tévesztő pontot érintett. Ennél a változatnál minden töréspontban ellenőrző pontot kell telepíteni, a feladat végrehajtásának pontossága minden szakaszon ellenőrizhető.